background
Babosdöbréte
Község Honlapja

Szociális- és Gyermekvédelmi Rendelet


Babosdöbréte Községi Önkormányzat Képviselő-Testületének
6/2007. (IV.27.) számú önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról


Babosdöbréte Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2), a 10. § (1), a 32. § (3.) a 37/D. § (5), a 38. § (9), a 43/B. § (3), 45. § (1), 46 § (1), 50. § (3) bekezdéseiben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bekezdés b) pontjában és a 18. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet egyes pontjait módosította a 5/2012. (II.23.) önkormányzati rendelet!

I. Fejezet



ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja


1. §

(1) E rendelet célja, hogy Babosdöbréte község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha az Szt. és a Gyvt. valamint végrehajtási rendeleteik másképpen nem rendelkeznek
a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező
aa) magyar állampolgárokra,
ab) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
ac) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
ad) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,
ae) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,
b) az illetékes hatóságok által menekültként elismert személyekre,
c) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat területén tartózkodó hajléktalan személyekre,
az átmeneti (eseti) segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében az önkormányzat területén tartózkodó rászoruló személyekre, továbbá az a)-c) pontokban foglaltakon kívül az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosítása életük, testi épségük megóvásához nélkülözhetetlen.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ban, a Gyvt. 5. §-ában, valamint a (2) bekezdésben meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző,
c) pénzbeli szociális ellátás: időskorúak járadéka; egészségkárosodottak, nem foglalkoztatottak, támogatatott álláskeresők rendszeres szociális segélye (továbbiakban: rendszeres szociális segély); normatív lakásfenntartási támogatás; adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása; normatív és adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatásának kiegészítése (továbbiakban: kiegészítő lakásfenntartási támogatás); helyi lakásfenntartási támogatás; súlyos fogyatékosok, és tartósan beteg 18 év alatti személyek gondozását, ápolását végzők ápolási díja (továbbiakban: alanyi jogú ápolási díj); méltányossági ápolási díj; eseti jelleggel adott átmeneti segély (továbbiakban: eseti segély); havi rendszerességgel adott átmeneti segély (továbbiakban: folyamatos segély); kamatmentes szociális kölcsön formájában adott átmeneti segély (továbbiakban: szociális kölcsön); szabadságvesztés büntetésből szabaduló személyek átmeneti segélye (továbbiakban: szabadulási segély); méltányossági átmeneti segély (továbbiakban: méltányossági segély); Bursa Hungarica ösztöndíj; fogszabályozási támogatás; hulladékdíj támogatás; temetési segély.
d) természetbeni szociális ellátás: köztemetés; alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegű közgyógyellátás; méltányossági közgyógyellátás; egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
e) pénzbeli gyermekvédelmi ellátás:, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás; rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; rendszeres gyermekvédelmi segély.
f) természetbeni gyermekvédelmi ellátás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a természetbeni formában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
g) ellátások: pénzbeli szociális ellátások, természetbeni szociális ellátások, pénzbeli gyermekvédelmi ellátások és a természetbeni gyermekvédelmi ellátások.
h) rendszeres ellátás: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, kiegészítő lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, alanyi jogú közgyógyellátás; normatív jellegű közgyógyellátás, méltányossági közgyógyellátás, Bursa Hungarica ösztöndíj, rendszeres gyermekvédelmi segély, rendszeres gyermekvédelemi kedvezmény,
i) havi rendszeres pénzellátás: időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők lakásfenntartási támogatása, kiegészítő lakásfenntartási támogatás, helyi lakásfenntartási támogatás, alanyi jogú ápolási díj, méltányossági ápolási díj, folyamatos segély, Bursa Hungarica ösztöndíj, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendszeres gyermekvédelmi segély,
j) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amelynek biztosítása veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását, k) vagyon: ha az Szt. és a Gyvt. másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, amelynek
ka) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum) húszszorosát vagy
kb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja.
Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.
l) környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat.
m) lakás: a 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti helyiségcsoport.

Eljárási rendelkezések

A szociális és gyermekvédelmi ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma

4. §

(1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) A kérelmet írásban, Teskánd, Babosdöbréte, Böde, Hottó és Boncodfölde Község Körjegyzőségénél lehet illetékmentesen előterjeszteni
a) az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre, az ápolási díjra, a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása érdekében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben,
b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása érdekében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyvhr.) mellékletében,
c) egyéb ellátások esetében e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők
a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,
c) az igényelt szociális és gyermekvédelmi ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,
d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,
e) jövedelemi viszonyairól,
f) az Szt-ben, Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

5. §

(1) A jövedelemtől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni
a) az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az (alanyi és méltányossági) ápolási díj, a (normatív és méltányossági) közgyógyellátás esetében az Szvhr. mellékletiben meghatározott formanyomtatványon,
b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvhr. 3. számú mellékeltében meghatározott formanyomtatványon,
c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon
saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát becsatolni.

(2) A jövedelem számításánál irányadó időszak és a felhasználható igazolások köre:
a) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagáról kiállított munkáltatói igazolás,
b) Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó-alapjáról,
c) Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap bevételéről szóló igazolás,
d) Táppénz, gyermekgondozási támogatások (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj) estén a kérelem benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás,
e) Nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék) esetén a kérelem benyújtásának vagy az azt megelőző hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás,
f) Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások (különösen időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, az ápolási díj, adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás) esetén a kérelem benyújtásának vagy az azt megelőző hónapban kifizetett ellátásról szóló igazolás,
g) Egyéb jövedelem (például ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből származó jövedelem, életjáradékból, földből és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem) esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összegről szóló igazolás,
h) Az a-g) pontokban fel nem sorolt más jövedelmek esetén a kérelmező és családja illetve a háztartásában élő személyek büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.

(3) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét.

(4) Ha az elbírálásra jogosult szerv a (2) bekezdés d-e) pontjaiban meghatározott jövedelmekről szóló igazolásban foglaltak vitatja, az ügyfél köteles
a) a (2) bekezdés d) és f)-g) pontokban meghatározott jövedelmek esetén a megállapítás alapjául szolgáló döntésről, vagy
b) a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a tárgyév január elsején érvényes nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összegét, valamint a törzsszámot tartalmazó névre szóló igazolást, vagy annak másolatát benyújtani, vagy felhatalmazást adni annak beszerzésére.

(5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 10. § (2) bekezdése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. § (4) bekezdése szerint vitatja, az érintett személy jövedelme az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás tagjának tulajdonában álló vagyon egy főre jutó együttes havi fenntartási költsége alapján vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

(6) Az (5) bekezdés szerinti fenntartási költségeknek minősülnek különösen a lakbér, albérleti díj, közüzemi díjak, közös költség, telefondíj, kötelező és önkéntes biztosítás díjai, adójellegű befizetések, valamint hiteltörlesztés.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemszámítási időszaknál rövidebb időről szóló igazolás is elfogadható, ha a fentiekben meghatározott időszakok jövedelmi viszonyairól szóló igazolások nem tükrözik reálisan a kérelmező és családja anyagi helyzetét.

(8) A pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások esetén a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni

6. §

(1) A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni
a) a rendszeres szociális segély igénylése setén az Szvhr. 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,
b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylése esetén Gyvhr. 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon,
c) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

(2) Ha az elbírálásra jogosult szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja
a) az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatal megkeresésével,
b) jármű esetén a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével,
c) egyéb vagyontárgyak vonatkozásában a vám- és pénzügyőrség vagy független szakértő bevonásával
állapítja meg a forgalmi értéket.

A szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai

7. §

(1) A havi rendszerességgel adott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(2) A (normatív, az adósságkezelési szolgáltatásban részesülők, a kiegészítő és a helyi) lakásfenntartási támogatásra való jogosultság a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(3) Ha a kérelmet nem a formanyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(4) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

8. §

(1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról
a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,
b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

(2) Ha e rendelet 3. § (2) i) pontjában meghatározott havi rendszeres szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás – kivéve a lakásfenntartási támogatást és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást – nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

(3) A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

(4) A Gyvt-ben szabályozott kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetében, ha a kérelmet
a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás 50 %-kát
kell folyósítani.

9. §

(1) A havi rendszerességgel adott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot
a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, és a 8. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell a támogatás folyósításáról intézkedni,
b) a jogosult halála esetén annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatást utoljára felvette.

(2) A természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni.

10. §

(1) Eseti segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (továbbiakban: eseti támogatás) egy naptári évben
a) már megállapított rendszeres ellátásra való jogosultság esetén, legfeljebb két alkalommal,
b) egyéb esetben, legfeljebb négy alkalommal
állapítható meg úgy, hogy eseti támogatások folyósítása között legalább három hónapnak el kell telnie.
Ha az eseti támogatás iránti kérelem elbírálása során megállapítható, hogy egy adott időszakon belül az igénylő részére több alkalommal is indokolt segély vagy támogatás folyósítása, akkor a határozatban – konkrét időpontok és összegek megjelölésével – az adott év folyamán többszöri kifizetésről is lehet rendelkezni.

(2) Az eseti támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb ezer forintnál, éves együttes összege pedig nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét.

Felülvizsgálati szabályok

11. §

(1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi
a) az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, és az ápolási díj ellátások esetében az Szt. 25. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott – a támogatási jogosultságra, a támogatás összegére vonatkozó – felülvizsgálatokat,
b) a normatív lakásfenntartási támogatás esetén – az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegének változása esetén – a támogatás összegének felülvizsgálatát,
c) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetén – a Gyvt. 20/B. § (7) bekezdése alapján – a támogatási jogosultságra való felülvizsgálatot,
és gondoskodik az Szvhr-ben és Gyvhr-ben meghatározott módon a szükséges intézkedések megtételéről.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás, a méltányossági ápolási díj továbbá a rendszeres gyermekvédelmi segély ellátások esetében a hatáskör gyakorlója – a jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján – rendkívüli jogosultsági felülvizsgálatot rendel el, ha a háztartás vagy a család egy főre jutó jövedelme változik, és a változás eredményeként a háztartás vagy család egy főre jutó jövedelme a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt meghaladja. A támogatásra való jogosultság azonban csak akkor szüntethető meg, ha a háztartás vagy család egy főre jutó jövedelme a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt 10 %-nál nagyobb mértékben haladja meg. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén e rendelet 14. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetben a hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

Egyéb eljárási rendelkezések

12. §

(1) A tényállás tisztázása érdekében – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – a döntés-előkészítő szervnek környezettanulmányt kell készíteni. .
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
a) ha az igénylőről vagy családjáról 1 évnél nem régebbi környezettanulmány a polgármesteri hivatalnál rendelkezésére áll,
b) temetési segély, köztemetés, alanyi jogú, normatív jellegű és méltányos közgyógyellátás, továbbá kiegészítő gyermekvédelmi támogatás ügyében indult eljárásokban.

(3) Eseti segély, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyekben a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

13. §

E rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

14. §

(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében Gyvt. 133. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 17. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2) A megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét továbbá a kamat összegét a hatáskör gyakorlója elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése a család megélhetését veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(3) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.

Adatkezelés

15. §

E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 18-24. §-aiban, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 134-142. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

II. Fejezet


A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
Az ellátások rendszere


16. §

(1) Az Szt-ben, a Gyvt-ben valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság állapítható meg.
(2) Szociális pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg:
a) az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján
aa) időskorúak járadéka,
ab) rendszeres szociális segély,
ac) normatív lakásfenntartási támogatás,
ad) alanyi jogú ápolási díj
b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok figyelembevételével, e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján:
ba) helyi lakásfenntartási támogatás,
bb) méltányossági ápolási díj,
bc) eseti segély,
bd) szociális kölcsön,
be) temetési segély
c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján:
ca) Bursa Hungarica ösztöndíj.

(3) Gyermekvédelmi pénzbeli ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg:
a) A Gyvt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,
b) A Gyvt-ben és a helyi rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c) Az önkormányzat saját költségvetése terhére, e rendeletben meghatározott feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi segély.

(4) Szociális természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg:
a) Az Szt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján:
aa) köztemetés,
ab) alanyi jogú közgyógyellátás
ac) normatív jellegű közgyógyellátás
ad) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
b) Az Szt-ben meghatározott keretszabályok, és e rendeletben meghatározott konkrét feltételek alapján: méltányossági közgyógyellátás.

(5) Gyermekvédelmi természetbeni ellátásként az alábbi támogatások állapíthatóak meg a Gyvt-ben meghatározott jogosultsági feltételek alapján: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.

(6) A hatáskör gyakorlására jogosult döntése alapján az alábbi pénzbeli ellátások természetbeni ellátás formájában is nyújthatók:
a) eseti segély,
b) temetési segély,
c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

A hatásköri szabályok

17. §

(1) E rendelet 16. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások esetében az első fokú szociális- és gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket
a) önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester,
b) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a polgármester,
c) államigazgatási hatósági ügyben eljárva, saját hatáskörben a jegyző
gyakorolja.

(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt
a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről,
b) a jogosultságnak vagy a támogatás összegének – az Szt-ben, és Gyvt-ben előírt – felülvizsgálatáról és a támogatás továbbfolyósításának elrendeléséről,
c) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás és a kamata összege megtérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a polgármester az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört:
a) eseti segély
b) köztemetés elrendelése
c) temetési segély,
d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
e) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
f) étkeztetés,
g) házi segítségnyújtás.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a köztemetés elrendelése esetében gyakorol döntési hatáskört..

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a jegyző az alábbi ellátások esetében gyakorol döntési hatáskört:
a) kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,
b) alanyi jogú közgyógyellátás,
c) normatív jellegű közgyógyellátás,
d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
e) méltányossági közgyógyellátás,
f) időskorúak járadéka,
g) rendszeres szociális segély,
h) alanyi jogú ápolási díj.

(6) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként jár el
a) az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott esetben a Képviselő-Testület,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője,
c) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a Zala Megyei Szociális és Gyámhivatal.

Az ellátások finanszírozása

18. §

(1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzati Képviselő-Testület költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:
− helyi lakásfenntartási támogatás,
− méltányossági ápolási díj,
− eseti segély,
− szociális kölcsön,
− temetési segély,
− Bursa Hungarica ösztöndíj,
− köztemetés,
− méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj,
− rendszeres gyermekvédelmi segély,
− rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(3) Részben (10 %-ban) önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:
− időskorúak járadéka,
− rendszeres szociális segély,
− normatív lakásfenntartási támogatás,
− alanyi jogú ápolási díj.



1. rész Szociális pénzbeli ellátások

Időskorúak járadéka

19. §

(1) A jegyző a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személy esetében
a) dönt – Szt. 32/B.-32/E. §-aiban, valamint az a Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján – az időskorúak járadékára való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve megszüntetéséről, továbbá
b) elvégzi az Szt. 25. § (4)-(7) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultsági, és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat.

(2) Az időskorúak járadékának megállapítására iránti kérelmet az Szvhr. 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről, a jövedelem típusának megfelelő igazolásokat vagy annak fénymásolatát.

Rendszeres szociális segély

20. §

(1) A jegyző az egészségkárosodott vagy a nem foglalkoztatott a támogatott álláskereső aktív korú személy esetében
a) dönt – az Szt. 37/A.-37/H. §-aiban, az Szvhr-ben, valamint e rendeletben meghatározott szabályok alapján – a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve szüneteltetéséről és megszüntetéséről, valamint a csökkentett összegű segély folyósításának elrendeléséről, továbbá
b) elvégzi az Szt. 25. § (4)-(7) bekezdéseiben, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosultságra és a támogatás összegére vonatkozó felülvizsgálatokat.

(2) A rendszeres szociális segély iránti kérelmet a Szvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – Szvhr-ben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

21. §

A nem foglalkoztatott aktív korú személy (továbbiakban: nem foglalkoztatott) köteles együttműködni
a) a támogatásra való jogosultság megállapítása előtt – az Szt. 37/A. § (3) bekezdés c) és d) pontjában előírtaknak megfelelően – az állami foglalkoztatási szervvel, az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében,
b) a támogatásra való jogosultság megállapítása után, a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt
ba) az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel: a zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) a beilleszkedést segítő programban való részvétel teljesítése érdekében,
bb) az önkormányzattal az Szt-ben előírt rendes vagy rendkívüli felülvizsgálat teljesítése érdekében.

22. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a 21. § (1) bekezdés ba) pontjában foglalt együttműködési kötelezettség (a beilleszkedési programban való részvétel) teljesítése érdekében
a) a támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban közölt határidőig nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő Szolgálatnál,
b) a Családsegítő Szolgálattal a beilleszkedési programról írásban megállapodik,
c) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

(2) A nyilvántartásba vétel teljesítése érdekében a hatáskör gyakorlója
a) az együttműködésre kijelölt szerv részére megküldi a jogerősített határozatot.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a 21. § (1) bekezdés bb) pontjában foglalt együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében köteles a hatóság által kért adatokat továbbá igazolásokat határidőre szolgáltatni.

23. §

A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi beilleszkedési programtípusokat alkalmazhatja:
a) a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartás,
b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, illetőleg a munkavégzésre történő felkészítő-program,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatás, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzését segítő foglalkozás,
d) a felajánlott és – az Szt. 37/H. § (6) bekezdése szerint – megfelelő munkalehetőség elfogadását ösztönző program,
e) a munkaügyi központtal történő együttműködést segítő program.

24. §

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét
a) súlyosnak nem minősülő módon megszegi, akkor a segély összegét – a (2) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott esetekben és a (3) bekezdésben előírt időtartamban, de legfeljebb hat hónapig – 75 %-os mértékben kell folyósítani,
b) súlyosan megszegi, akkor a Szt. 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot e rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontja szerint meg kell szünteti.
(2) Az együttműködési kötelezettség megszegése nem minősül súlyosnak, ha a segélyben részesülő jogosult
a) a nyilvántartásba vételi kötelezettségét a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül nem teljesíti,
b) a beilleszkedési programról szóló megállapodást a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül nem írja alá,
c) a beilleszkedési programról szóló megállapodásban rögzített személyes megjelenési kötelezettségének, valamint a programban vállalt feladatainak nem tesz eleget.

(3) A súlyosnak nem minősülő együttműködési kötelezettségszegés esetén a rendszeres szociális segély összegét 75 %–os mértékben kell folyósítani
a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 3 hónapig,
b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 4 hónapig,
c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben 6 hónapig.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegését súlyosnak kell tekinteni – az Szt. 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl – ha a segélyben részesülő jogosult
a) a nyilvántartásba vételi kötelezettségét a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül nem teljesíti,
b) a beilleszkedési programról szóló megállapodást a nyilvántartásba vételtől számított 75 napon belül nem írja alá,
c) beilleszkedési programról szóló megállapodásban rögzített személyes megjelenési kötelezettségét, valamint a programban vállalt feladatait két éven belül ismételten megszegi.
d) az Szt-ben előírt rendes vagy rendkívüli felülvizsgálati kötelezettség teljesítése érdekében a kért adatokat és igazolásokat határidőre nem szolgáltatja.

(5) A (2) és (4) bekezdésekben meghatározott esetekben vizsgálni kell, hogy a mulasztás felróható magatartás következménye volt-e. Amennyiben a felróhatóság hiánya állapítható meg, jogkövetkezmény nem alkalmazható.

25. §

(1) Ha a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét a 24. § (2) vagy (4) bekezdésében meghatározott módon megszegi, a Családsegítő Szolgálat három munkanapon belül értesíteni köteles a hatáskör gyakorlóját a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításának elrendelése, vagy a támogatásra való jogosultság megszüntetése érdekében.

(2) A rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításáról, továbbá a támogatásra való jogosultság megszüntetéséről határozatot kell hozni, amelynek egy példányát meg kell küldeni a Családsegítő Szolgálatnak.

(3) A csökkentett összegű rendszeres szociális segélyt az együttműködési kötelezettség megszegését követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

26. §

(1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek anyagi- és munkaerő-piaci helyzetének javítása, valamint a segély kiváltása érdekében lehetőség szerint közhasznú munka, illetve közcélú munka keretében foglalkoztatja.

Lakásfenntartási támogatás

27. §

(1) Az önkormányzat által a szociálisan rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viselésének enyhítésére nyújtott támogatások fajtái
a) normatív lakásfenntartási támogatás,
b) helyi lakásfenntartási támogatás.

Normatív lakásfenntartási támogatás

28. §

(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 38. § (2)-(4) és (6)-(8) bekezdései, továbbá a 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot,
c) a lakás fenntartására vonatkozó igazolásokat /közüzemi számlákat/.

(3) Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére
a) a lakás nagyságára vonatkozó adatok közlése céljából meg kell keresni az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, vagy
b) a lakás nagyságát a kérelmező nyilatkozata, illetőleg helyszíni szemle alapján kell megállapítani.

29. §

Helyi lakásfenntartási támogatás

(1) A képviselő-testület – önálló ellátásként – helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a községben lakóhellyel rendelkező rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel
a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 210 %-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének
ba) egyszemélyes háztartás esetén 25 %-át,
bb) egyéb háztartás esetében 28 %-át, és
c) e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó költség szorzata.

3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 50 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik személyenként 30 m2,
c) ha a háztartásban három vagy több személy lakok személyenként 25 m2, de
a lakás hasznos alapterülete 100 m2-nél nem lehet nagyobb.

4) Helyi lakásfenntartási támogatás vonatkozásában lakásfenntartás tényleges kiadásként figyelembe kell venni:
a./ havi lakbért, vagy albérleti díjat a bérleti szerződésben foglaltak szerint
b./ lakáscélú pénzintézeti kölcsön havi törlesztő részletét a pénzintézet igazolása alapján,
c./ közös költséget,
d./ a fűtési díj egy hónapra jutó összegét közüzemi számlák alapján,
e./ egyedi fűtés esetén a háztartási tüzelőanyag /szén, fa/ számlák alapján,
f./ csatornahasználati díj, szemétszállítási költség egy hónapra jutó összegét a szolgál- tató által kiállított számlák alapján,
g./ villanyáram, víz, gázfogyasztás és a tüzelőanyag költségei az alábbi mértékig: - villanyáram-fogyasztás legfeljebb havi 150 kWh,
- vízfogyasztás az elhasznált meleg és hidegvíz 1 m3-re jutó átlagárával számítva személyenként legfeljebb havi 3 m3,
- gázfogyasztás – családi ház esetén legfeljebb havi 250 m3,
- egyéb lakás esetén legfeljebb havi 200 m3.
- tüzelőanyag beszerzés háztartásonként legfeljebb havi 7.000 Ft.
(5) A villanyáram, vízfogyasztás, csatornadíj, gázfogyasztás igazolása legalább a kérelem benyújtását megelőző négy évszak egy-egy hónapjára vonatkozó közüzemi számlák benyújtásával történhet, mely alapján az átlagos havi költség megállapítható. Átalánydíj esetén a fenti közüzemi költségek igazolása a kérelem benyújtását megelőző hó közüzemi számláinak benyújtásával történhet.

(6) Az egy négyzetméterre jutó elismert költség összegét a mindenkori költségvetési rendelet szabályozza.

30. §

(1) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint
c) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolására vonatkozó dokumentumot.

(2) Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nem áll a rendelkezésére, a 28. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

31. §

(1) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50 %-át. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,5 – J – 0,5 NYM x 0,15
NYMahol a J a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatást – kérelem benyújtása hónapjának első napjától – egy évre kell megállapítani.
(5) A támogatásra való jogosultság megszűnését követően új kérelem benyújtása esetén van lehetőség a támogatás ismételt megállapítására, amely körülményre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a figyelmet.

(6) Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a község közigazgatási területén belül a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a támogatásra való jogosultságot a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult részére a támogatás utolsó hónapjában teljes összegű támogatást kell folyósítani.

(7) Az egy évre megállapított jogosultsági időtartamon belül a helyi lakásfenntartási támogatás összege – a jogosult kérelmére – módosítható, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme, vagy a lakásfenntartási kiadások változása a 20 %-ot meghaladja.

Ápolási díj

32. §

A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére nyújtott támogatások fajtái
a) alanyi jogú ápolási díj,
b) méltányossági ápolási díj.

Alanyi jogú ápolási díj

33. §

(1) A jegyző az Szt. 41-43. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek, valamint az Szvhr-ben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére alanyi jogú ápolási díjat állapít meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogosult – Szt. 43/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolását végzi, kérelme alapján – az Szt. 44. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt – emelt összegű ápolási díjat állapít meg a jegyző.

(3) Az alanyi jogú ápolási díj, valamint az emelt összegű ápolási díj iránti kérelmet az Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére – az Szvhr-ben meghatározott igazolásokat, szakvéleményt és egyéb iratokat.

(4) Az alanyi ápolási díj havi összege
a) az (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogosultság esetén a nyugdíjminimum 100 %-a,
b) a (2) bekezdésben meghatározott emelt összegű ellátás esetén a nyugdíjminimum 130 %-a.

Méltányossági ápolási díj

34. §

(1) A képviselő-testület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
a) az igénylő a községben lakóhellyel rendelkezik,
b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,
c) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át,
d) az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
e) az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel az ápoló személy kora, egészségi állapota és fizikuma alapján alkalmas a feladat ellátására,
f) az ápoló és az ápolt közös háztartásban él,
g) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn
feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A méltányossági ápolási díj megállapítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltétel hiányában is megállapítható a támogatás, ha az ápolót a különélés nem akadályozza gondozási kötelezettségének teljesítésében.

35. §

A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. számú melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,
b) e rendelet 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,
c) az ápoló – e rendelet 4. számú melléklete szerinti – nyilatkozatát arról, hogy
- kérelmezőn kívül családjában ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,
- az ápolási tevékenység ellátására kora, egészségi állapota és fizikuma alapján, továbbá az ápolt gondozási és ápolási igényére tekintettel alkalmas,
- ápoltjával tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése nincs,
d) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

36. §

(1) A méltányossági ápolási díj havi összege
a) nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum összegének 80 %-ánál,
b) és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegének 110 %-át.

Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.

37. §

Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását, pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Átmeneti segély

38. §

A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható, az alábbi formákban
a) eseti segély,
b) alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatása
b) szociális kölcsön,

Eseti segély

39. §

(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester eseti segélyt állapíthat meg különösen annak a rászorulónak,
a) akinek családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható többletkiadása keletkezett vagy várható, továbbá
b) akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg
ba) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 250 %-át,
bb) egyéb esetben a nyugdíjminimum összegének 200 %-át,
feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával el lehet térni.

(3) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha az igénylő
a) egyedül él,
b) 70 éven felüli nyugdíjas,
c) balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,
d) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt.

(4) Az eseti segély iránti kérelmet e rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint
c) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(5) Ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
(6) Az eseti segély összegének megállapításánál e rendelet 10. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(7) Az eseti segély egyszeri összege – rászorultságtól függően legfeljebb 20.000 Ft-ig állapítható meg. Elemi kár, illetve közeli hozzátartozó halála esetén 100.000 Ft-ig terjedő támogatás nyújtható.

Alacsony nyugdíjjal rendelkezők támogatása

40. §.

(1) A támogatás célja a községben alacsony nyugdíjjal, nyugdíjszerű szociális ellátással rendelkezők helyzetének javítása.

(2) Személyi hatálya kiterjed:
- minden 62. életévét betöltött, nyugdíjfolyósító szervek által folyósított nyugdíjjal, vagy nyugdíjszerű szociális ellátással és a községben állandó lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló nyugdíjasra /továbbiakban alacsony nyugdíjjal rendelkező/.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt a támogatásról, amelynek összege 10.000,- Ft. A pénzösszeg postai úton vagy lakossági folyószámlára történő utalással történik.

(4) A támogatás feltételei:
- betöltötte, vagy az igénylés évében betölti a 62. életévét és
- nyugdíjfolyósító szervek által bármilyen címen folyósított nyugellátásának, nyugdíjszerű szociális ellátásának együttes összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj
minimumösszegének 170 %-át.

(5) A támogatás megállapítására a feltételek megléte esetén hivatalból és kérelemre történhet. A kérelemhez csatolni kell a legutolsó nyugdíjszelvényt.

(6) A támogatást évente egy alkalommal lehet megállapítani, azt visszamenőleg igénybe venni nem lehet.

(7) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú határozatból mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról való tájékoztatás

Szociális kölcsön

41. §

(1) A képviselő-testület az átmeneti segélyt kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújthatja, ha
a) az igénylő családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható jelentős többletkiadás keletkezett vagy várható, és
b) családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 150 %-át eléri, de a 250 %-át nem haladja meg, valamint
c) nyilatkozik arról, hogy a kölcsönt 12 hónap alatt visszafizeti,
feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A szociális kölcsön iránti kérelmet e rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) a jelentős többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint
c) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a jelentős többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.

(4) A szociális kölcsön megállapítása esetén a képviselő-testület nevében a polgármester az ügyféllel hatósági szerződést köt. (5) A szociális kölcsön legmagasabb összege a nyugdíjminimum összegének ötszörösét nem haladhatja meg.

(6) A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni. Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, de a visszafizetés időtartama a 18 hónapot nem haladhatja meg.

(7) Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előírt visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.

(8) A hatáskör gyakorlója a szociális kölcsön 50 %-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését, ha a hitelezés ideje alatt a kölcsönre jogosult olyan anyagi- és szociális helyzetbe kerül, hogy saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetve van.

(9) A szociális kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(10) A szociális kölcsönben részesülő személy részére – a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig – átmeneti segély nem adható.

Temetési segély

42. §

(1) A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 250 %-át, egyedülálló esetén a 300 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési segély megállapításának az /1/ bekezdésben foglaltak fennállása esetén is csak akkor van helye, ha az eltemettető lakóhelye az Önkormányzat illetékességi területén van.

(3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.

(4) A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni, arra a megállapított segély összegét, illetve a határozat számát rá kell vezetni
c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(5) A temetési segély összege 20.000,- Ft.

Bursa Hungarica ösztöndíj

43. §

(1) A képviselő-testület – ha a képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a községben lakóhellyel rendelkező, szociálisan rászoruló, magyar állampolgárt, aki
a) nappali tagozaton, az általa felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időn belül, állami felsőoktatási intézményben, illetve nem állami felsőoktatási intézményben az Oktatási Minisztérium és az intézmény közötti megállapodás alapján államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt ("A" típusú ösztöndíj)), vagy
b) az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett fiatal és szeptembertől kezdődően állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben kíván részt venni ("B" típusú ösztöndíj), feltéve, hogy a pályázat kiírását követő évben először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe és tanulmányaikat az adott tanévben ténylegesen megkezdik.

(2) Nem részesülhetnek ösztöndíj támogatásban a rendvédelmi és katonai felsőoktatási intézmények hallgatói.

(3) Szociálisan rászoruló az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 200 %-át és – e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.

(4) Előnyt élvez az a pályázó, aki:
- árva, vagy félárva,
- családjában lévő eltartottak száma három vagy annál több,
- egyedül neveli gyermekét,
- valamilyen betegségben szenved, rokkant,
- eltartója, szülője munkanélküli
- nem részesül kollégiumi ellátásban.

44. §

(1) Az „A” és „B” típusú ösztöndíj elnyerése érdekében az önkormányzat (azonos időben) pályázatot köteles közzétenni, amelynek tartalmaznia kell a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójának Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: szerződési dokumentum) meghatározott szempontokat.

(2) Az ösztöndíj elnyerése érdekében az igénylő a pályázati kiírás szerinti pályázati űrlapon, a pályázati kiírásban előírt határideig köteles pályázatát benyújtani, amelyhez csatolni kell a formanyomtatvány tájékoztató részében meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat.

45. §

(1) A hatáskör gyakorlója határozatban dönt az ösztöndíjra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve az ösztöndíj összegéről, és a továbbiakban a szerződési dokumentumban meghatározott módon jár el.

(2) Az ösztöndíj havi összege nem haladhatja meg nyugdíjminimum összegének 40 %-át.

(3) Az ösztöndíj-támogatás időtartama
a) "A" típusú ösztöndíj esetén: 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév,
b) "B" típusú ösztöndíj esetén: 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév.

(4) Az önkormányzat a megállapított ösztöndíjak összegét az általános szerződési feltételek 2. számú mellékletét képező ütemtervben foglaltak szerint utalja az OKM Támogatáskezelő Igazgatósága számlájára.
(5) Az ösztöndíj-támogatás folyósításáról – az ösztöndíjas számlára történő havi utalásáról – az Oktatási Minisztérium gondoskodik.

46. §

(1) Megszűnik az ösztöndíjra való jogosultság, ha
a) az ösztöndíjas elköltözik az önkormányzat illetékességi területéről,
b) az ösztöndíj folyósításának időtartama alatt a folyósítás feltételeinek nem felel meg,
c) "B" típusú pályázat esetén: az ösztöndíjas szociális rászorultsága már nem áll fenn. E körülményt az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a felülvizsgálat során az ösztöndíjas a kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az együttműködést megtagadja, a szociális rászorultság megszűnését vélelmezni kell.
Az a) pont szerinti megszüntetésre a határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől kerül sor.

(2) Szünetel az ösztöndíj folyósítása a folyósítás határidejének módosulása nélkül azokra a tanulmányi hónapokra, amikor az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya szünetel.

(3) Az ösztöndíjas 15 napon belül köteles bejelenteni felsőfokú tanulmányainak szüneteltetését/befejezését, továbbá ha tanulmányait más felsőoktatási intézményben folytatja, valamint elköltözését. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésére kötelezhető.



2. rész Természetben nyújtott szociális ellátások


Köztemetés

47. §

(1) A polgármester saját hatáskörben – államigazgatási hatósági ügyben – eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(3) Az (2) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel.

(4) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(5) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 14. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Közgyógyellátás

48. §

A szociálisan rászoruló személy részére – egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – biztosított közgyógyellátás fajtái a) alanyi jogú közgyógyellátás,
b) normatív jellegű közgyógyellátás,
c) méltányossági közgyógyellátás.

Alanyi jogú közgyógyellátás

49. §

(1) Az Szt. 50. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a jegyző dönt az alanyi jogú közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról, a jogosultság kezdő időpontjáról, továbbá a jogosult gyógyszerkeretéről.

(2) Az alanyi jogú közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, kivéve, ha az igénylő a kérelemnyomtatványon úgy nyilatkozatott, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem kéri,
b) az Szt. 50. § (1) bekezdés a-h) pontjaiban foglaltak fennállását igazoló dokumentumokat.

Normatív jellegű közgyógyellátás
50. §

(1) A jegyző Szt. 50. § (2) bekezdésében meghatározott feltétek fennállása esetén normatív jellegű közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg.

(2) A normatív jellegű közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, kivéve, ha az igénylő a kérelemnyomtatványon úgy nyilatkozatott, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítását nem kéri, továbbá
b) az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

(3) A továbbiakban a jegyző az Szt-nek és az Szvhr-nek közgyógyellátásra vonatkozó szabályai szerint jár el.

Méltányossági közgyógyellátás

51. §

(1) A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg annak a községben lakóhellyel rendelkező szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel.
a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
aa) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,
ab) minden egyéb esetben a 200 %-át.
b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének
ba) egyedül élő esetén 15 %-át,
bb) két- vagy több főből álló család esetén 20 %-át.
feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Ha az igénylő olyan háztartásban él, amelynek tagjai öregségi vagy rokkantsági nyugdíjjal rendelkeznek, méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező az alábbi feltételeknek együttesen megfelel
a) a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
aa) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 275 %-át,
ab) minden egyéb esetben a 250 %-át.
b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének
ba egyszemélyes háztartás esetén 20 %-át,
bb) két- vagy ennél több főből álló háztartás esetén 25 %-át.
feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) az Szvhr. 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását, továbbá
b) az Szvhr. 9. számú mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá,
c) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

52. §

A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
53. §

(1) A polgármester – önkormányzati hatáskörben eljárva – egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki az Szt. 54. §-ában foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelmet e rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá,
b) az Szvhr. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

Természetben is nyújtható pénzbeli szociális ellátások

54. §
(1) A hatáskör gyakorlójának döntése alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak
a) lakásfenntartási támogatás,
b) átmeneti segély,
c) temetési segély.

(2) Természetbeni ellátás formái különösen a lakbér, a közüzemi díjak, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának kifizetése.

(3) A szociális ellátás konkrét formájáról (pénzben, vagy természetben való nyújtásáról) a döntésre jogosult a megállapító határozatban rendelkezik.



3. rész Pénzbeli gyermekvédelmi ellátások

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

55. §
(1) A jegyző a gyermek gyámjául kirendelt hozzátartozó esetében
a) dönt –a Gyvt. 20/B. §-ában meghatározott szabályok alapján – kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról, illetve megszüntetéséről, továbbá
b) évente egyszer elvégzi az Gyvt-ben és a Gyvhr-ben meghatározott szabályok alapján a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság felülvizsgálatát.

(2) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az igénylőnek a kérelemhez igazolást kell csatolni arról, hogy a Gyvt. 20/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt ellátások közül melyikben részesül.

Rendszeres gyermekvédelmi segély

56. §

(1) A képviselő-testület rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultságot állapíthat meg a községben lakóhellyel rendelkező gyermeknek és a – Gyvt. 20.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – fiatal felnőttnek (együtt: gyermek), ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) a nyugdíjminimum130 %-át, továbbá
aa) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ab) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy
ac) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei nem állnak fenn.
b) a nyugdíjminimum 100 %-át, továbbá
ba) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
bb) a gyermeket szülője, illetve más törvényes képviselője egyedül gondozza, vagy
bc) a gyermek középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
feltéve, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság feltételei fennállnak,
c) a nyugdíjminimum 80 %-át, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság feltételei fennállnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi segélyre való jogosultság, ha a kérelmező családja e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A családi jövedelem- és vagyonszámításnál a Gyvt. 19. § (4) bekezdés a-f) pontjaiban meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vehetők figyelembe.

57. §

A rendszeres gyermekvédelmi segély megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, valamint
b) e rendelet 2. számú mellékletében található vagyonnyilatkozatot.

58. §

A rendszeres gyermekvédelmi segély havi összege nem haladhatja meg gyermekenként a tízezer forintot, és nem lehet kevesebb háromezer forintnál.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi segély összegét úgy kell megállapítani, hogy a család egy főre jutó jövedelme a gyermekvédelmi segéllyel együtt lehetőség szerint érje el a jogosultság jövedelemi értékhatárát. Gyermekenként eltérő kiegészítő összeg is megállapítható.

59. §

A gyermekvédelmi segély – a kérelem benyújtásától – legfeljebb egy évre állapítható meg. Az egy éves időtartam lejárta után a támogatás iránti kérelmet meg kell újítani.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

60. §

(1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, ha
a) a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és
b) családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg,
feltéve, hogy e rendelet 3. § (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott értékű – vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól különösen indokolt esetben el lehet térni
a) kétfős család esetén a nyugdíjminimum összegének 75 %-ával,
b) három vagy több főből álló család esetén a nyugdíjminimum összegének 50 %-ával.

(3) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen
a) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése,
b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés,
c) a gyermek betegsége, iskoláztatása, vagy élelmezésének biztosítása
miatt.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyermek születése esetén egyösszegű – 20.000,- Ft – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. A születés esetén járó rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elbírálásához jövedelemigazolást nem kell csatolni. A szülést születési anyakönyvi kivonat másolatával kell bizonyítani.

(5) A képviselő-testület – hivatalból jövedelemre tekintet nélkül – saját bevétele terhére a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a községben lakóhellyel rendelkező általános iskolai, középiskolai és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói, tanulói részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében tankönyvtámogatást biztosít.

61. §

(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet e rendelet 11. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) e rendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát, valamint
c) e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(2) Ha a (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok hiányában az igénylő nyilatkozata igazolja a többletkiadásokat, részére utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegének megállapításánál e rendelet 10. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet kevesebb 3.000,- Ft-nál és nem lehet több 20.000,- Ft-nál.



4. rész Természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

62. §

(1) A jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg egy évre a Gyvt. 19-20. §-aiban, valamint a Gyvhr-ben meghatározott szabályok alapján.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelmet a Gyvhr. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell – figyelemmel e rendelet 4. § (5) bekezdésére –
a) a 1. számú mellékletben található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) a Gyvhr. 65. § (1) b-f) pontjaiban meghatározott dokumentumok közül azokat, amelyek a jogosultság elbírálásának alapjául szolgálnak.

(3) A gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása esetén a gyermek a Gyvt. 19. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározottak igénybevételére jogosult. Természetben is nyújtható pénzbeli gyermekvédelmi ellátások

63. §

(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, elsősorban a védelembe vett gyermekek számára, különösen az alábbi formákban
a) általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszertámogatása,
b) a tandíj átvállalása,
c) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása,
d) egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás konkrét formájáról (pénzben, vagy természetben való nyújtásáról) a döntésre jogosult a megállapító határozatban rendelkezik.



5. rész Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


64. §.

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a./ étkeztetés
b./ házi segítségnyújtás

65.§.

Étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmenti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki
- önmaga ellátásáról nem képes gondoskodni,
- tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint
- eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik.

(3) Étkezési térítési díj mértéke az alábbi:
40.000,- Ft jövedelemig ingyenes
40.001 Ft és 60.000,- Ft jövedelem között az ebéd árának 60 %-a
60.001 Ft és 80.000,- Ft jövedelem között az ebéd árának 80 %-a
80.001 Ft jövedelem felett az ebéd árának 100 %-a.

(4) Az ebéd szállítását az önkormányzat ebédkihordó útján oldja meg.

(5) Részletes szabályozást a Szociális Törvény 62. §-a tartalmazza.

66. §.
Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:
- azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. Ez magában foglalja a bevásárlást, napi egyszeri meleg étel kiszállítását,
- azokról az egészségügyi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
- azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) Részletes szabályozást a Szociális Törvény 63. §-a tartalmazza.

67. §.

Az ellátás igénybevételének módja

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. /XI.24./ SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell a Körjegyzőségen benyújtani, melyhez csatolni kell a módosított 32/1993. /II.17./ Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


68. §

(1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételével - kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 65. §. (3) bekezdése 2007. június l-jén lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Babosdöbréte Községi Önkormányzat Képviselő-Testületének egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló többször módosított 4/2006. /VI.07./ számú rendelete, Babosdöbréte Községi Önkormányzat Képviselő-Testületének az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról szóló módosított 11/2003. /VII.28./ számú rendelete, valamint Babosdöbréte Községi Önkormányzat Képviselő-Testületének Önkormányzati Ösztöndíjra vonatkozó 5/2000. /XII.29./ számú rendelete.

Babosdöbréte, 2007. április 26.

Fazekas István körjegyző
Kis János polgármester


2014  Babosdöbréte   by AudioMAX Média